Az épület története - Györffy István Nagykun Múzeum

A karcagi Györffy István Nagykun Múzeum épülete az 1830-as években épült magánházként készült. Építtetője Kálmán Sándor országgyűlési képviselő volt. Utódja nem lévén rokonára, Bogdi-Papp Sándorra szállt halála után az épület tulajdonjoga. A házat a Karcagi Városi Tanács már az 1940-es években szerette volna múzeumi célokra hasznosítani, ezért életjáradékért cserébe Bogdi-Papp Sándor két lányától megszerezték a tulajdonjogot. A háború, illetve a Karcagon átvonuló katonai front közbeszólt, az épületet katonai kórháznak alakították át. (A két - akkor már nagyon idős hölgyet - az épületben egy szobában elkülönítették, ott lakhattak halálukig.)

A háború végét , illetve a front elvonulását követően kórházként működött az épület, itt volt a Városi Kórház sebészeti osztálya. Ez az állapot egészen az új kórház felépültéig, 1968-ig eltartott. Ezt követően kapta meg ugyanis az épületet a múzeum, ahová 1970-1972 között költöztek, s itt nyílt meg 1972-ben az első állandó kiállítás. 1970-ben kezdték tervezni a múzeum épületének teljes felújítását. 1972 februárjában a kivitelező és a tervező vállalat képviselőiből és a múzeum akkori igazgatójából álló bizottság megállapította , hogy a pince korábbi boltozatos szerkezet nem állítható helyre, ezért ekkor úgy határoztak, hogy: „a./ A pinceszinten jelentkező hevedereket teljes mértékben alaáfalazni javasoljuk. Az aláfalazáshoz uj sávalapok készítendők. A pinceszint közlekedésének biztosítására a hosszirányu és harántirányu aláfalazásokban nyilások hagyhatók, a nyilások felett kiváltás készitendő. Az aláfalazások szakaszosan valósitandók meg, az elvált boltrészek egyidejülebontásával ill. szükségszerüinjektálásával és kiékelésével. b./ Miután mindezek következtében a boltozati mezők teljes egészében elbontandók, helyettük a meglévő és falkiváltásokra betervezett vasgerendák felhasználásával uj vasbeton mezők készitendők oly módon, hogy az egyes mezőszakaszok egymással koszoru szerű összefüggést nyerjenek, ahol lehetséges, egyéb helyeken a falak mellett vonóvas szerepü vasbeton koszorut kell készíteni. A födém gerendázata hosszirányban az aláfalazott szakaszokra terhelendő.” A múzeum pincéjének mai képének előzményét ekkor alakították ki, tehát ekkor változott meg a boltozatos pince.
E felújítást követően sokáig nem volt semmiféle felújítás, majd 1994-ben a KEVITER-AKVA készített egy a múzeum pince- és falvizesedésének megszüntetését feltáró szakvéleményt. A felújítás azonban ekkor nem valósult meg, de feltehetően ennek a tervnek a felhasználásával készült el az 1997-98. évi terv. 1998-ban zajlott az a nagy felújítás, amelynek során a pince dréncsövezése, a vízlevezetés megvalósult, ugyancsak ekkor dréncsövezték körbe az épületet. A dréncső-rendszerből egy átemelő szivattyú segítségével jut el a felgyülemlett víz a városi csatornahálózatba. Az 1998. évi felújítás során az épület új vakolatot kapott, amely páraáteresztő vakolat.

A múzeum 2009 novemberében – egy sikeres megyei önkormányzati pályázat keretében megvalósuló munkálatok megkezdése miatt – bezárta kapuit a látogatók előtt. A „Jászkun kapitányok nyomában” címet magánviselő projekt az egész megyét átfogja, s célja a turizmus fejlesztése megyénkben és a régióban.

A pályázati tervdokumentációban szerepelt a múzeum tetejének javítása, cseréje, valamint a belső terek felújítása, átalakítása és a mozgáskorlátozottak akadálymentes épületbe jutásának biztosítása. A munkálatok a NÉPSZER Kft munkatársai 2010 januárjában meg is kezdték, s augusztus 31-i határidővel be is fejezték. A kilenc hónap alatt a tetőcsere mellett elkészült a múzeum új fűtése, így mostantól már az egész épületet módunkban áll fűteni. (A korábbi években az állandó kiállítás termeiben semmilyen fűtés nem volt.) Ugyancsak elkészült az új mosdó helyiség is, amelyben szintén helyet kapott egy mozgáskorlátozottak számára kialakított helyiség is. Korszerűsítették, felújították a múzeum már régen elavult elektromos hálózatát is.

Múzeumi Állományvédelmi Program: Múzeumi Állományvédelmi Program Jászkun kapitányok nyomában: Jászkun kapitányok nyomában       Nemzeti Kulturális Alap: Nemzeti Kulturális Alap